13:50
Ma 7:10-kor ébresztett az órám, aludtam volna még magamtól akár 8:00-ig is. De ebben az időben már edzettem. Legnagyobb meglepetésemre megint fogytam egy kilót :). Most azt találtam ki, hogy egy nap kardiózok, másnap pedig gimnasztikázok. De holnap nem, holnap még kardiózni akarok, mert szerdán jön a gyilkos torna. A többit majd még meglátom.
Kerámián tönkrement egy csésze amit gyártottam. Szanaszét reped még nyersanyagféle állapotában és jól összevagdostam vele a jobb hüvelyk ujjam legfelső begyét és a tenyeremet. Vágtam egy kisebb csíkot, ami pont keresztbe metszi az életvonalam kezdetét.
Csípte is rendesen a szappan, meg a fertőtlenítőzselé, amit az étkező előtt és benne helyeztek el az első periódus végéhez közeledve. Fel sem tűnt, hogy ilyen sokszor mosok kezet!
Teljesen elkészült pár dolog a kerámiás alkotásaim közül. Ezeket pukkantós védőfóliába csomagoltam, zacskóba tettem, a zacskót az egyik sapkámba, a sapkát pedig az ágyneműtartómba.
Mindjárt megyek kerámiázni, még csinálok pár dolgot, ami helyes, kicsi és majd örül neki az, akinek adom. 🙂
Elkészültek azok a fotók, amiket még augusztusban az első héten csináltak rólunk. Én, ha jól emlékszem, előzőnap érkeztem és épp kipakoltam a ruháimat, közben pedig szendvicset rágtam, amit még édesanyám készített nekem az útra. Úgy szóltak, hogy menjek már…. én meg mentem. Nem részletezem, hogyan, de az eredmény ez lett:
Az egyiket ki kellett választani, az kerül majd a tablóra, amiből mindenki kap egyet. Ezekből a képekből magamnak természetesen nem rendelek, senkit nem akarok velük riogatni a későbbiekben. A tabló bőven elég lesz.
Viszont, amit kiválasztottam, a többiek képe között lóg majd pár napig itt a billárdosban. Ez:
A héten én nem takarítok, lemaradtam a feliratkozásról. De nem baj, mert ha jól látom, Balázs sincs ott ezen a héten, Barbi pedig eleve csak a jövőhetet vállalta most. Áron miatt. Ők is itt ülnek most lent velem. Barbi a szokásos helyén mellettem, Áron velem szemben. Nekem jó lesz a hétfő, kedd, szerda. Ha már három napot kell segíteni. Ha úgy alakul, talán lesz időm mozogni is. Ha nem, akkor is van még négy nap a hétből.
Barbi kért tőlem tegnap este filmet, hogy Áronnal nézzék. Sorolom miket rejt az a bizonyos 200 giga. Közben kérdezem, ismeri-e az Anne-t, vagy a Váratlan utazást. Merthogy itt van nálam az is. Nem ismeri. Vérben tocsogó Tarantino-val pedig nem szolgálhatok, hiába. Áron azt szereti. Végül, mint azt ma megtudtam, a Változó szerelemetnézték meg. A lelkes “hogy tetszett”-emre Áron mélyen hallgatott, Barbiból meg alig jöttek ki a szavak, azok is kissé összefüggéstelenül. Hiába, nem vagyunk egyformák. …
Itt a film bemutatója, hátha kedvet csinálok hozzá ;)!
Barbi és Áron most a Trelleborgban lakik, csak ők is Mette van ott. Barbi azt mondja, túl nagy a csend, már hiányzik neki, hogy valaki ordibáljon. Erre sem most, sem akkor nem mondtam semmit, de a tekintetem biztosan sok mindet elárult. Azzal folytatta, hogy ő ugyan most kimarad a legtöbb dologból, ami a Vesterhusban történik, de hallja, hogy megy a”sz@rkavarás” és, hogy megint megy a “ki, kit utál” …. Az előbbiből én miért nem érzékelek semmit? A másikról meg, az tűnt fel, hogy az utóbbi időben kissé klikkesedve folyik az étkezés. De mivel mellém többnyire mind a két klikk társasága letelepszik, úgy tűnik lett más, újabb téma, mint a “Dávidot kirúgtam a szobámból” ügy.
Luca (akivel a rémálmom napján újra elkezdtünk beszélni) ugyan nem nekem, de említett valamit ebédnél Tinával és a bocsánatkéréssel kapcsolatban.
Hiába, már egyre jobban érzékelhető, hogy közeledik a “vég” és, hogy már túlságosan régóta vagyunk itt összezárva.
Erről jut eszembe!
Luca elvileg megy valahová a jövőhetén. Több napra.
18:28
Ez a nap egészen jó volt! Holnap ilyenkor kerámiázni fogok, ki kell festenem a ma gyúrt és formázott dolgokat. Aztán ha megszáradtak jön az égetés. Glazúr és száradás után újabb égetés. Még van elég sok agyagom, azt még fel kell használnom, amíg itt vagyok. Remélem, Linda szorgalmasan égeti a munkákat, különben még itt marad valami és akkor nem leszek túl boldog.
Valaki megint issza a tejemet. Az egy dolog, hogy most csak az én tejem volt a hűtőben, meg egy 3,5%-os egy 1,5%-os társaságában, de az egyik már hetek óta ott van, a másikban meg alig lötyög egy korty. Ha kérnek, adok. De magamnak veszem és a doboz minden oldalára ráírtam, hogy Zsófi. Ráadásul 0,1%-os. Szinte víz és a kávémba szoktam tenni. Még arra sem vette a fáradtságot az illető, hogy ugyanúgy tegye vissza a hűtőbe. Már a múlt alkalommal megszületett bennem a gondolat, hogy legközelebb hashajtót teszek a tejbe. Átnéztem az összes otthonról hozott gyógyszert, de csak hasfogót találtam a patikámban. Így hát lementem az étkezőbe, felmarkoltam egy sótartót teli sóval és a teljes tartalmát beleöntöttem. Holnap és ezentúl mindig, amíg itt vagyok a reggelitől viszek fel egy-egy dobozzal. És az egyikre ráírom a nevemet. Muszáj a hűtőbe tennem, nem követhetem az unokanővérem tanácsát. Az ablakpárkányunk kívülről nagyon keskeny és lejt.
A vasárnapi sétáról, ahogy ígértem:
Ugyanott voltam, mint 14 nappal ezelőtt :)!!! 14 nap múlva már teljesen elérhető közelségbe kerül a hazamenetel.
Most, ez az utolsó két novemberi hét nagyon hamar elmegy. Azt is megmondom, miért. Egyrészről, holnap már kedd van. Péntek este már alig lesz itt dán, tekintve, hogy mind a szombat, mind a vasárnap szabad. És így lesz az a következő hétvégén is. Aztán már december van. Az utolsó itt töltött napjaim. És az utolsó itt töltött hétvégém is hosszú hétvége, de olyan hosszú, hogy akkor még a hétfő is szabad!!! Olyan nyugalom lesz, olyan csend és olyan béke, amit én nagyon szeretek! Ó és, amíg el nem felejtem!! Luca sem lesz itt, ha minden igaz.
3-4 napig csak pihenek, kerámiázok, mozgok, tanulok és KIALSZOM MAGAM!!! 🙂 🙂 🙂
Az a decemberi szabad hétfő tehát már december 3-a, kedd így 4-e és a következő kedden 12:55-re Pesten vagyok és este már a saját ágyikómban álmodok szépeket.
Addig azonban még kerámiázom, edzek és finom, egészséges ételeket eszem. S ha úgy tartja kedvem, sétálok az erdőben, vagy a folyóparton. Az a másik irány, ott talán szeptemberben voltam utoljára. Na, majd szombaton. Vagy vasárnap ;)!
Ezt (is) gitároztuk ma az órán Steffenal:
Ez lesz az első dal, amit Karácsonykor előadok édesanyámnak és a keresztanyukámnak. 🙂
19:29
Közben “daktilozom” :)!
A magyar jelnyelvben kétféle ujj-ABC használatos. Az egyik a fonomimikai (ezt ismerem én), amely eredetileg a gyógypedagógiában, a beszédtanításban volt használatos; ezeket a jeleket úgy alakították ki, hogy hatékonyan bemutassák a hangképzés helyét és módját. Mivel sok siket ezzel a módszerrel tanult beszélni, a használata igen elterjedt.
Ezzel szemben a daktil ABC egészen más jellegű: a hangképzéshez semmi köze, tisztán a betűk formájának bemutatása a cél. A magyar daktilozás nagyon hasonlít az amerikai jelnyelv ujj-ABC-jéhez, annyi különbséggel, hogy az amerikaiban nem, de magyarban létező betűkre is születtek megoldások (pl. az ékezetes magánhangzóink).
Na! A hallatlanon a “t” betűt is teljesen máshogy mutatja az emberke. (21:01.kor írom ezt) … pedig a fenti képet tettem be háttérnek a laptopomon. A lenti túl nagynak bizonyult a felső sor nem is látszott rendesen. Egyébként teljes lelki nyugalommal nekiálltam jelelni bal kézzel. És már egészen jól ment. … : S A jobb praclimmal meg szorgalmasan lépkedtem előre a betűk között. Hát ez van.
Az alsó képen, mintha már olyan lenn… az egy dolog, hogy 7 nyelvjárás van és rengeteg a keveredés, de az ABC, az mégiscsak az ABC…
Itt a srác először a fonomimikait, aztán a daktilt mutatja meg,
de angolul. Szóval példának okáért, amikor azt mondja, hogy “sz”, az angulol “s” és azt is jeleli. Magyarban az “sz”, mint “sz”olyan mint a “z”, amit itt is jelel. Azzal a különbséggel, hogy a kéz nem az állal érintkezik (áll alatt), hanem az alsó ajak alatti pittyel. No, érhető voltam :)? …. Elnézést, most látom, hogy 2:05 perctől a magyar ABC-t is megmutatja a kedves nézőnek, de így a kedves blogolvasó le is ellenőrizheti, hogy igazat mondtam-e, avagy sem. Tessék csak, tessék :)!
Máshogy jeleli a magyar fonomimikaiban az “á”-t és az “i”-t, mint, ahogy én tanultam és ahogy a hallatlanon van, de biztos, hogy így is jó. De a tanulást attól még megnehezíti. Most akkor honnan is sajátítsam el a daktilt??? (21:27)
Ez egyébként a 114. bejegyzésem. Emlékszem, mikor a 100.-at írtam és azóta már két hét telt el!!!
21:32
De jót találtam!!!!! 🙂 Ez is angol, mint a fekete képen a kezek, de a magyar is ezt használja (amennyire én látom) és a videó végén ott a nagy meglepetés és a válasz a “t” gondokra :)!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: