20:04
Reggel letudtam az edzést, még mielőtt a vendégsereg megérkezett. Ma nincs kedvem túl sokat írni…
Tegnap este Luca tapintatlanabb volt, mint valaha. Aztán mikor végül is lefeküdt elég sokáig sírt és fújta az orrát. Őszintén szólva a legkevésbé sem érdekel azok után, amiket eddig csinált.
A nap egészen hamar elment. Énekeltünk. Nem egészen hatvanan, mert nem jött ki mindenki. Azok közül pedig, akik kimerészkedtek, a legtöbben még csak tátogni sem tátogtak. Így adódhatott, hogy Erik a tanár később odajött hozzám és őszinte csodálkozással közölte velem, hogy nagyon, naggyon jó a hangom és betöltötte az egész tornatermet. Na! 🙂
A nemzetköziek “gitározása” Luca által meg lett örökítve, ha minden igaz, én is rajta leszek egy-két képen, vagy videón. Főleg, hogy Balázs közelében ültem, csak Ricsi volt közöttünk.
Szandi azt közölte velem, hogy elég “gáz”, hogy leadtam a táncot. Fordítok; elég szemét húzás, hogy te elintézted magadnak, hogy ne keljen kiállnod (amúgy vadidegenek elé) és előadni azt, amit gyakorlatilag nem is tanultunk.
Kérem szépen, szégyellem is magam. Nagyon.
A három órás vacsora végéről már eljöttem. Így most már kényelmesen, átöltözve, szemüvegben ücsörgök. Kivételesen a gépteremben, amíg el nem csitul minden, azaz már senkinek nem jut eszébe beterelni valahová, valamit csinálni.
Ha bárki szóvá teszi, hogy hamarabb elmentem, … Luca és Balázs, Dávidot keresve kabátban indultak útnak… Luca ágya egy disznó ól, remélem nem akkor kezdi rendbe szedni, mikor hajnali háromkor, vagy négykor feltámolyog a buliból. Ma szombat lévén füldugóval alszom.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: