Kataszrófális ez a nap!!!! | Kalandpróba Dániában

10:34

Eddig még életben maradtunk. Hamarosan le kell menni, de játszani nem szeretnék, vagy inkább nagyon nem akarok. Az érdeklődő arcomat megmutatom, annyi csak elég a boldogságukhoz.

Lementem reggel kipakolni, kiderült, nem kellett volna. Mosogatni is ,,csak” vacsora után…. mármint, hogy nekünk.

4 hét és 2 nap múlva megyek haza pár napra!!!! Mindent megnézek a színházban, amit csak tudok és csapunk egy nagy, közös szülinapi bulit, mert hárman ünnepeljük egyszerre, hogy erre a világra keveredtünk!! 🙂

Tegnap, vagy inkább ma, azazhogy éjfélkor az igazgató bácsi ágyba zavarta az embereket, akik a teakonyhában “randalíroztak”. Én ugyan felébredtem rájuk, de csak azért, mert nem zárták be az ajtót. A szobánk meg ugye közvetlenül a teakonyha mellett van, az ágyamat meg csak egy fal választja el a túloldalon fekvő heverőtől. Amin most többen is hevertek. Miután átmentek Maria szobájába és az erkélyre cigizni, Jacob onnan is begyűjtötte őket.

Helyzet jelentés következik:

rohadt hideg van
kávé, kávé, kávé

Nagyjából ennyi.

12:15

Csak a megérzéseimre szabad hallgatnom és akkor minden rendben lesz. Eleve nem kellett volna lemennem!!! Bár így legalább még jobban tudatosult bennem, hogy az itteni állapotok tényleg nem minden tekintetben normálisak és még így is jófej voltam, mert miután feljöttem és megírtam egy e-mailt, még visszanéztem. Aztán fel is jöttem megint. Az egy dolog, hogy körbeállunk és masszírozzuk egymás vállát, de a fején is kotorászunk. Én például nem szeretem, ha idegen emberek birizgálják a kobakomat. Még az is hagyján, hogy levesszük az egyik cipőnket, fel dobjuk és elkapjuk… (A szagokat most inkább nem részletezem, legyen elég annyi, hogy mostanra majdnem 100 fős nagy családra duzzadtunk.) Viszont az, hogy aztán vezényszóra hol balra, hol jobbra továbbadjuk…. értsd adjuk folyamatosan körbe a rendkívül különböző higiéniával bíró lábbeliket… Ettől aztán olyan közel kerülünk nem csak az újakhoz, de az eddig ismertekhez is, aminél közelebb nem is akartam, és soha nem is akarok kerülni. Az újak be sem mutatkoztak, de a koszos, büdös cipőjüket már fogdossuk!!!

Ebéd után sétálni kell (kéne) menni, ami itteni szokás szerint nem séta, hanem rohanás és közben beszélgetés. Kapkodjuk csak be a hideg levegőt. Vagyis, kapkodja be aki akarja… és azt, amit akar, meg amit én gondolok.

Séta után vacsoráig van valami sport program és mivel én a múlthéten minden nap mozogtam hol sokat, hol kevesebbet, épp elérkezettnek látom az időt a pihenésre.

Na megyek ebédelni!

14:39

Van ennek a konyházásnak egy bizonyos bája. Majd megkeresem.
A walk and talk-ot sikeresen lekéstük. Mikor mi végeztünk a társaság már kabátban, sapkában és sálban sorjázott kifelé az erdőbe, vagy Isten tudja, hová. Ki az esőbe. Dávid elment zuhanyozni és én is. Sven-nel is sikerült összefutnom, kérdezte is, hogy én miért nem sétálok. Gondoltam magamban, hogy, mert nincs kedvem trécselni a zimankóban.Még az érdekelte, kik maradtak itt rajtam kívül és emlékeztetett a 16:00-i nem tudom mire. Ami egészen biztosan frenetikus lesz és amire egészen biztos, hogy letolom a képem. De többet nem ígérhetek.

A konyhán még ma este vagyok Balázzsal, Dáviddal és Ricsivel és aztán már csak jövő hétfőn. Holnap mindenki kedvencével. a vörössel teszem rendbe a teakonyhát. Aztán még öt alkalommal élvezhetem a társaságát meg ő is az enyémet. Azt várom a legjobban, hogy WC-t takarítsunk együtt!!

Valami jó is van a napban, csináltak új képeket. Most már tényleg mindenki szerepel a csoportfotókon.

Vesterhus 1

Megtaláltok? 🙂 (Felső sor. Balról a második.)

Darta másik képre keveredett.

Mutatom a többieket is!

Sønderhus

Vesterhus 2

Trelleborg

17:13

Ez is öröm volt és élvezet. Rohangáltunk a szakadó esőben az iskola körül és állatok képét kerestük. Már aki rohangált. Én csak később jöttem rá, hogy mit csinál az okos. Kérem szépen lelesi máséról a számokat. Egy lány annyira szaladt, annyira rohant, hogy kis híja volt csak, hogy nem törte be a fejét és a lába sem tört ki újra… nagyon-nagyot esett. Ennyit ez egész nem ér. Egyértelmű, hogy még a 15-20 perces eligazítást is a szakadó esőben ejtették meg.

Vacsi, takarítás és 20:00-tól van még valami remekbe szabott és egészen nagyszerű evening activity, amiről fogalmunk sincs, mit takar.

19:31

Na, letudva a napi konyhai szolgálat. Még egyszer lesz egy ilyen az első periódusban és vélhetően lesz ilyen a másodikban is. Kedden, azazhogy holnap a mi szárnyunk rendezi a kávés estet. Szám-háborúzni fogunk.
A takarítás után kértem és kaptam egy körtét. Allan pedig vett nekem egy liter tejet.

20:39

Lent egy három méteres, tejfelszőke, bész öltönybe bújt nevetésterapeuta, vagy mi aktivizálja a jónépet. Ha a sötétben találkoznék vele, nagyon megijednék. Így csak kicsit ijedtem meg tőle, és borzasztóan attól, hogy ezt a napot teljesen komolyan gondolták?!! Örülök, ha ma csa 90 pontot zuhant az IQ-m…. Az első igazi alkalommal, mikor az ürge hátat fordított, kislisszoltam. Akkor, amikor 75 ember forgott a saját tengelye körül felső végtagjait szorosan az alsókhoz szorítva és közben ki-ki megpróbálta eltalálni, hogyan beszélhet egy pingvin. Ami előtte volt, azt inkább nem részletezném, ami meg utána volt, van azt szerencsére már nem élem át.

Van vagy talán már volt is valami meglepetés is, nem is tudom, bánjam-e, vagy sem, hogy a tejszínhabra már nem teszem fel a cseresznyét.

Azon a héten is műveltünk éééérdekes dolgokat, mikor mi szállingóztunk és gyűltünk össze lassan, de a mai tömény hülyeséget, ami nem elég, hogy értelmetlen volt és a célnak, hogy összekovácsolja a régieket és az újakat, és talán megszilárdítsa a már meglévő vagy éppen bimbózó barátságokat abszolút nem megfelelő, de elérték (nálam legalábbis), hogy a hátam közepére sem kívánom ezt a tizenkettőt. Az óráktól pedig tudom, hogy nem csak nekem ment el a kedvem.

Holnap pedig dán…

Oldal ajánlása emailben

Kommentek