Kalandpróba Dániában

Meglepetés e nap…

11:14

… és apró bosszúságuk.

A morningsamlingon nem is láttam a jelentéti ívet, de nem érdekel… holnap beixelem magam a maira is. Steffen meg sem szólalt angolul, az igazgatót nem is érdekelte, ő viszonylag hamar le is lépett. Szinte rögtön a dán dal éneklése után.
Dán. Ma dán helyett lehet flamencót táncolni. Vagy matekozni… na vajon mit is is csináljak??? Komoly fejtörést azért nem okoz ez a probléma. Páran lementek dánra, nem tartott, csak kb. negyedórát…volt olyan, hogy a másfeles óráról többen hiányoztak, úgyhogy…
Linda még beteg, elvileg lesz helyettesítés. Ha nem szakszerű, azt mondom, megyek a konditerembe, vagy sétálni. Reggel is ezt tettem és valami azt súgta, vigyem a fényképezőgépemet. A boltok ugyan zárva voltak még, de láttam valamit. 🙂

12:30
Azt már tudom, hogy flamencotáncos nem leszek. Legalábbis eléggé sanszos… Amíg én a végtagjaimat tekergettem, mások visszamentek dánra. De a fele csapat szintén maradt táncikálni. Ha egy 2008-as blog szavára adhatok, a következő szemeszterben dánra nem kötelező bejárni, hát majd szórványosan tiszteletemet teszem.
Ebéééd, aztán kisül, el lehet-e lógni a festést. Mozgás hiányom van!!! És mosni is jó volna már. Az emberek szinte egyszerre vetették rá magukat a mosógépekre. Megközelítőleg lassan vagyunk ötvenen, ehhez még jön a napokban  a 15 új dán, de ezt már mondtam is. Azazhogy írtam. Remélem, ezek közül sem szereti senki a sífutógépet. 🙂 Bár, mikor nekik pszichológia lesz és más egyéb elfoglaltság… kerítek én időt a konditeremre :)! 😉

17:39

A szakszerű helyettesítést egy takarítónénivel oldották meg, aki ért a rajzhoz. Az számomra nem derült ki, honnan, viszont pénteken is ő lesz velünk. A holnap reggeli, azaz 8:00-as rajzon, nem tudom, mi lesz. Vagy ki. Én nem… Szóval lementem és futottam a sígépen 1 órát,  megtaláltam, hogy kell beállítani, hogy visszafelé számoljon. A súlyomat még most sem tudom, hol kéne beállítani… mondjuk azt sem tudom, hány kiló vagyok. (-762 kalória… megközelítőleg). Aztán tusoltam és az óra utolsó 15-20 percén már jelen voltam, úgyhogy a jelenléti lapon is ott áll a nevem, majdnem a legszebb gyöngybetűimmel. Festés után kimenetem a városba és benéztem  a két közelebbi turkálóba, de nem találtam semmit. Ellenben zuhanyozhattam még egyszer és ha már úgyis a víz alatt álltam, hát megmostam  a hajamat is. Mivel egyéb érdekfeszítő téma nem jut eszembe és történni sem történt semmi egyéb, megvárom a vacsorát, aztán skype-olok.

Bezzeg holnap jön a két óra móka, vidámság és kacagás. A szerdai morningsamling. Ma meg a 19:00-es keddi kötelező összejövetel 20:00-kor. Ahhoz néha még kitalálnak a ‘házak’ mindenféle klasszabbnál klasszabb dolgot. Alig várom már, hogy a mi jöjjünk… olyat kitalálok… olyat kitalálunk, hogy pisloghatnak utána… (Ezt most jól meg mondtam!)

No! Megyek… ja és mostam is, sőt ki is teregettem a szobánkban. Felmenekítettem egy rozoga szárítót a mosókonyhából.

19:46

Morten még mindig mankóval jár, pedig már jó a lába. Rendesen jár.

A morningsamling ma valószínűleg rendhagyóan kezdődhetett, mert számomra gyanúsan rövid volt. De már akkor is volt olyan, hogy a jelenléti nem ért el hozzám és annál szebb, hogy mikor az igazgató kiment, Steffen már csak dánul beszélt. Erik viszont egyszer ‘megjárta’, mert az ominózus eset után, mikor a 30 percet végigbeszélte dánul és az igazgató rászólt, azóta megkérdezte tőlünk, hogy megkaptuk-e Eriktől a fordítást. Mi meg ugye mondtuk, hogy: nem.

21:53

Kávét ittunk, volt alma és süti. Bingóztunk. Nyertem. Tapasztalatot.
Morten olyan aranyosan foglalkozott egy rózsaszín kis virággal. Szerintem ő azt nyerte. 🙂
 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!