Film a csúszásokról :)!
Tegnap megtanultam, hogy a kurva (biztos, nem így kell leírni) lengyelül azt jelenti, hogy bömeg… Ferderik a mi bömegünknet, úgy ejtette, hogy basznék… erre Szandi, hogy ,,ő is”… mikor mondtunk Edwardnak, hogy ezt kicsit mást jelent, azt mondta: ,,Hupsz'”. Kicsit belepirult, de annyira azért nem zavartatta magát. Ez utóbbi párnapja történt, amikor Edward és Christine azt mondták, hogy foglalkoznak a dán kiejtésünkkel napi 10 percet. Azóta nem tudom, volt-e ilyen összeülés, minden estre Ancsáék nem szóltak róla.
Ma nem vagyok hajlandó komolyabban megmozdulni. Tespedek a kanapén. Mikiko és Dávid valami japán rajzfilmet néz japán nyelven, Balázs és én gépezünk. A szomszédaink takarítják a szobájukat, Luca dekorálja a szobafelét. Azt majd nekem is kéne, mert még nem egészen otthonos a térfelem. A falon csak az órarendem van -szép nagy X-el áthúztam rajta a run and fitness-t-, a kalendárium az első periódus eseményeiről és az aranyérmem :).
Hoppá, Christine-hez jött a barátja…. Edward elsomfordált. Szép, szép…
16:27
Csak nem bírtam magammal, sífutottam 1 órát kicsit magasabb fokozaton. Csak a teljesség kedvéért az -541 kalória volt. Találtam egy mérleget. Nagy levegőt vettem és ráálltam. Ruhában kevesebb vagyok, mint otthon voltam :)!!! Hahaha! Haha! Ha! 🙂
Ricsi épp az édesanyjával beszél skype-on… panaszkodik a kajára, nem tetszik neki a mozgásérzékelő világítás a folyosón. Azt mondja, tegnap kaptunk először ehető kaját… ezt inkább nem is kommentálom. Ma elhívtam sétálni, sikeresen eltévedtünk. Most miattam, de legalább kvittek vagyunk. A nagy erdőt, ahová mountain bike-ozni járnak, nem találtuk meg. Oda kellett volna menni, ahol a lovak vannak, mert azt a terepet már ismerjük. Beszélgettünk az itteni kajáról is, azt mondja az ő parasztos, vagy hogy is mondja, férfias ízlésének nem tetszik. Hát, na.
A táncra azt mondja, hogy hülyéskedés. És olykor bosszantóan nem érti, mit akarok mondani. De amúgy jófej és helyén van a szíve. Viszont mindent meg akar magyarázni és mindent túl magyaráz. Például jött velünk szemben egy idősebb dán házaspár kézen fogva, amire én azt mondtam, milyen aranyosak. A következő 5-6 percben azt kellett ecsetelnem, hogy miért gondolom ezt így, mert nincs ebben semmi különös, náluk Dunaújvárosban még a régi átkarolást is használják. Erik óráján épp a tanári asztallal szembekerültem. Mondtam is, hogy rossz helyen leszek itt… mikor 3-4 percben megmagyaráztam neki, hogy ezt miért mondtam, azt válaszolta, hogy továbbra sem érti. Hát honnan ismerhetném én ennek a tanárnak a tanítási módszerét. Így utólag tulajdonképpen vicces.
Mellettünk 1000 decibelien néznek valami filmet. Az előbb kivágódott egy csaj a teremből, átszaladt előttünk, feltépte a másik ajtót és eltűnt, aztán pár pillanat múlva ugyanezzel a lendülettel visszaviharzott. Majd kétheti megfigyelés alapján kijelenthetem, hogy ezek a dánok barlangban laknak. Ez alól Frederik kivétel. Természetesen. Mikor egy alkalommal így becsuktam ezt az ajtót, Dávid azt mondta, egy része valahol szerelemes lett belém. Nem tudom biztosan, hogy az jó-e nekem. Apropó, Dávid…. jövőhét végén van a születésnapja. Koppenhágába akarnak átmenni ünnepelni. Nem lesz annyi pénzem, de miután megtudtam, hogy a hétfőt akarják ellógni, még inkább maradok a suliban. Szeretem a rajzot, és szeretem a kezdőgitárunkat is.
19:18
Jelentkeztem a vacsi utáni pakolásra, takarításra. Páran az összetolt asztalokat dobták szét, amik a vendégeknek két hosszú sorban voltak összetolva. A csillagszemű elment, reggel még láttam. Tehát megtekintettem a konyhát belülről. Nagyon érdekes műszerek és masinák vannak hátul. Kaptam két sárgadinnyét és egy marha nagy kést. Inkább bárdot, hogy szeleteljek. Aztán Mikiko, Maria és én répákat pucoltunk és szeleteltünk. Ezek mind részét képzik majd a holnapi reggelinek. A szobánkban is felmostam. Így a nap végeredményben egészen tevékenyen telt el.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: